HTML gyorstalpaló 13. rész
Framek 3. rész
Ha a frame-es dokumentumban egy olyan címre szeretnénk hivatkozni, amelyet nem akarunk beilleszteni egyik keretbe sem, hanem az összes frameAngol szó, jelentése: keret. A frame a HTML egyik eleme, amely a hipertextes dokumentumok megjelenési formáját bővíti azáltal, hogy a böngészőprogramok által láttatott felületet több, egymástól független részre — keretre — bontja. Az egész ahhoz hasonlítható, amikor egy lapot több részre osztunk, hogy a különböző témájú anyagok ne follyanak egybe. Minden egyes ilyen keret több tulajdonsággal rendelkezik: • A többi frame-től függetlenül tölthet le honlapokat, illetve egyéb dokumentumokat.
• Nevet lehet neki adni, hogy így más honlapról lehessen rá hivatkozni.
• A keret mérete dinamikusan változik annak függvényében, hogy mekkora a böngészőprogram által előállított felület — mekkora a lap mérete. Megengedheti azt is, hogy a felhasználó saját maga állítsa be, illetve változtassa a méretét.
helyett, (azok fölé) akarjuk betölteni, akkor a “target=_top” célt kell megjelölni. Lássunk két példát!
- Első példánkban a címlapját hívjuk be a jól ismert
<a href=”http://www.webgobe.com”></a>
paranccsal. Ugye milyen csúnya? - Második példánkban a címlapot a
<a href=”http://www.webgobe.com” target=”_top”></a>
paranccsal hívjuk meg. Így már mindjárt más.
Ha azt szeretnénk, hogy a kívánt dokumentum egy új böngészőablakban jelenjen meg, akkor a “_blank” (blank=üres) paramétert kell választanunk:
<a href=”http://www.webgobe.com” target=”_blank”></a>
Ha a célnak (véletlenül) olyan nevet adunk meg, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. nem létezik, akkor az úgy fog viselkedni, mintha a “_blank”-ot írtuk volna be. (Erre azért nem mutatok példát, mert aki már gyártani próbált ilyen HTML-fájlt, az már úgyis valószínűleg észrevette ezt.) De a trükköt érdemes megjegyezni, mert ha következetesen ugyanarra a névre hivatkozunk, ugyanabban a böngészőablakban nyílnak meg a dokumentumok. (Lásd az előző lecke példáinak esetét!)
Ha a “_self”-et írjuk be, akkor maga helyett tölti be a kívánt oldalt. Erre már láttunk példát. A
<a href=”http://www.webgobe.com”> és a
<a href=”http://www.webgobe.com” target=”_self”></a>
utasítások között semmi különbség nincs – általában. De nem így van a jelen esetben. Akkor miért van rá szükség? Azért, mert a legtöbb paraméter alapértelmezését – beleértve a target-ét is – megváltoztathatjuk. És most, amint láthattátok, ez történt.
A “_parent” paraméter (parent=szülő) a “szülő” dokumentumba hívja be a kívánt oldalt. Ez így elég talányosan hangzik ráadásul nem is olyan könnyű kiróbálni. a jelen dokumentum (az index.htm) szülője ha Ön “normális úton érkezett hozzánk” a legfelső szintA mai modern számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit rétegekbe (layer) vagy más néven szintekbe (level) szervezik, amelyik mindegyike az előzőre épül. lesz. Azaz olyan mintha a “_top” paramétert állította volna be. Próbálja ki!
<a href=”http://www.webgobe.com” target=”_parent”></a>
Ha azt is ki akarja próbálni, mi a különbség a “_parent” és a “_top” között, akkor hívja be az alábbi paranccsal jelen ablakba a HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. tanfolyam címlapját majd 13. leckéjét és újból kattintson a “_parent” paramétert tartalmazó utasításra!.
<a href=”index.html” target=”_self”></a>
Összegezve ismereteinket egy hierarchiát állíthatunk fel:
- A “_self” paraméter esetén a megfelelő frameAngol szó, jelentése: keret. A frame a HTML egyik eleme, amely a hipertextes dokumentumok megjelenési formáját bővíti azáltal, hogy a böngészőprogramok által láttatott felületet több, egymástól független részre — keretre — bontja. Az egész ahhoz hasonlítható, amikor egy lapot több részre osztunk, hogy a különböző témájú anyagok ne follyanak egybe. Minden egyes ilyen keret több tulajdonsággal rendelkezik: • A többi frame-től függetlenül tölthet le honlapokat, illetve egyéb dokumentumokat.
• Nevet lehet neki adni, hogy így más honlapról lehessen rá hivatkozni.
• A keret mérete dinamikusan változik annak függvényében, hogy mekkora a böngészőprogram által előállított felület — mekkora a lap mérete. Megengedheti azt is, hogy a felhasználó saját maga állítsa be, illetve változtassa a méretét.
helyébe töltődik az oldal. - A “_parent” paraméter esetén a megfelelő frameAngol szó, jelentése: keret. A frame a HTML egyik eleme, amely a hipertextes dokumentumok megjelenési formáját bővíti azáltal, hogy a böngészőprogramok által láttatott felületet több, egymástól független részre — keretre — bontja. Az egész ahhoz hasonlítható, amikor egy lapot több részre osztunk, hogy a különböző témájú anyagok ne follyanak egybe. Minden egyes ilyen keret több tulajdonsággal rendelkezik: • A többi frame-től függetlenül tölthet le honlapokat, illetve egyéb dokumentumokat.
• Nevet lehet neki adni, hogy így más honlapról lehessen rá hivatkozni.
• A keret mérete dinamikusan változik annak függvényében, hogy mekkora a böngészőprogram által előállított felület — mekkora a lap mérete. Megengedheti azt is, hogy a felhasználó saját maga állítsa be, illetve változtassa a méretét.
fölé töltődik az oldal. - A “_top” esetén legfölülre.
- A “_blank” paraméter esetén egy vadonatúj böngészőablakba.