HTML gyorstalpaló 23. rész
Kliens oldali térképek
Ebben a részben térképekről, azaz azokról a képekről lesz szó, melyek különböző részeire kattintva különböző oldalakra ugorhatunk. Mi csak a kliensA kliens egy olyan program vagy számítógép, amely egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Kliens, azaz magyarul ügyfél - a mindennapi szolgáltató-ügyfél kapcsolat szóhasználatából. A kért szolgáltatást biztosító programokat vagy gépeket nevezzük kiszolgálóknak (angolul server). Kliens például az ön által használt böngészőprogram is. Ez esetben a szolgáltatást egy World Wide Web kiszolgáló biztosítja. oldali térképekről fogunk szót ejteni, azaz azokról, melyekhez megfelelő böngészőA böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Opera,a Chrome és a Mozilla Firefox. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk. használata szükséges, de nem érzékeny arra, hogy melyik szolgáltató szerverén helyezzük el. Általában egy térképre való hivatkozás így néz ki:
<IMG SRC=”kep.jpg” USEMAP=”terkepek.htm#terkep1″> |
A fenti parancsban a kep.jpg nevű képre fogunk kattintani, de a térképutasítások a terkep.htm fájlban a terkep1 nevű térkép-utasításban helyezkednek el, mely az alábbi alakot ölti:
<MAPManufacturing Automation Protocol - gyártásautomatizálási protokoll. Valós idejű működést követel. NAME=”terkep1″> |
A téképutasítás neve “terkep1″. Az AREA parancsok a területeket jelölik ki kattintásra. A SHAPE paraméter a terület alakját határozza meg. A SHAPE a következő lehet:
SHAPE =”RECT”, “CIRCLE” és “POLY”.
- A Rect a téglalap rövidítése, ehhez négy koordináta kell, nevezetesen: COORDS=”bal-x,felső-y,jobb-x,alsó-y”.
- A Circle a kör angol neve, ehhez három adatTények, jelek, számok, amelyek még feldolgozást igényelnek. szükséges: COORDS=”középpont-x, középpont-y, sugár”.
- A Poly a poligont jelöli, ehhez annyi pár adatTények, jelek, számok, amelyek még feldolgozást igényelnek. kell, ahány csúcsa a poligonnak van: COORDS=”x1,y1,x2,y2,x3,y3… “.
A koordinátákat pixelben kell megadni.
A HREF után a megfelelő linket kell elhelyezni. Ha egy helyen nem akarjuk, hogy a kattintásra új oldal jöjjön be, akkor a <AREA shape=”…” nohref> parancsot írjuk be. Alábbi példánkban a WebGóbé logóját láhatjuk, ahol a megfelelő részre kattintva a megfelelő rovathoz jutunk.
<map name=“gobe”> <area href=“httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése: • A kapcsolat megnyitása. • A kérés elküldése. • A válasz. • A kapcsolat lezárása. Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program: • a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő; • a kérés módja (GET, POST); • a kért dokumentum neve; • a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma; • a kapcsolatkérés eredményére utaló kód; • az elküldött dokumentum hossza. ://www.webgobe.com/” shape=“rect” coords=“150, 0, 300, 150” alt=“WebGóbé honlap”> <area href=“httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése: • A kapcsolat megnyitása. • A kérés elküldése. • A válasz. • A kapcsolat lezárása. Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program: • a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő; • a kérés módja (GET, POST); • a kért dokumentum neve; • a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma; • a kapcsolatkérés eredményére utaló kód; • az elküldött dokumentum hossza. ://www.webgobe.com/konyv/” shape=“rect” coords=“0, 0, 140, 70” alt=“Hálózatok könyv”> <area href=“httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése: • A kapcsolat megnyitása. • A kérés elküldése. • A válasz. • A kapcsolat lezárása. Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program: • a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő; • a kérés módja (GET, POST); • a kért dokumentum neve; • a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma; • a kapcsolatkérés eredményére utaló kód; • az elküldött dokumentum hossza. ://www.webgobe.com/konyv/html/” shape=“rect” coords=“0, 80, 140, 150” alt=“HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. gyorstalpaló”> <area nohref shape=“rect” coords=“0, 0, 300, 150” alt=“”> </map> <img border=“0” src=“hirig.gif” usemap=“#gobe” width=“300” height=“150”> |
Látható, hogy a térképparancs ugyanbban a fájlban található, melyben a kép utasítás is volt. Téglalap alakú kattintható mezőket határoztunk meg. Az utolsó AREA sor arról gondoskodik, hogy ha semleges területre kattintunk, akkor ne nyíljon meg új oldal. A TARGET parancsot is használhatjuk, ahogy azt már korábban megszoktuk.