Az IP protokoll jövője: az IPv6
IETFInternet Engineering Task Force Az Internet Architecture Board (IAB), az Internet vezető testületének mérnököket tömörítő szervezete. Az IETF felel az Internet működésével kapcsolatos rövid távú mérnöki kutatási feladatokért. A testület további munkacsoportokra oszlik, mindegyiknek saját feladatköre van. (InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. Engineering Task Force): Az Internet-technológia fejlesztését koordináló szervezet.
IPng (IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. next generation): Az IETFInternet Engineering Task Force Az Internet Architecture Board (IAB), az Internet vezető testületének mérnököket tömörítő szervezete. Az IETF felel az Internet működésével kapcsolatos rövid távú mérnöki kutatási feladatokért. A testület további munkacsoportokra oszlik, mindegyiknek saját feladatköre van. által alapított munkacsoport, melynek feladata az új generációs IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. kidolgozásának vezetése, koordinálása lett. A munka eredményeként 1993 őszére hét különböző elképzelés született, melyek között volt, amelyik csak egy kevés változást javasolt, de volt, amelyik teljesen új alapokra helyezte volna a kommunikációt. Az IPng ezek közül kiválasztotta a három legjobb javaslatot és azok közös továbbfejlesztését javasolta.
IPv6: A továbbfejlesztés eredményeként létrejött egy köztes verzió, majd 1994 novemberére megszületett az a változat, melyet az IETFInternet Engineering Task Force Az Internet Architecture Board (IAB), az Internet vezető testületének mérnököket tömörítő szervezete. Az IETF felel az Internet működésével kapcsolatos rövid távú mérnöki kutatási feladatokért. A testület további munkacsoportokra oszlik, mindegyiknek saját feladatköre van. már el tudott fogadni. Ezt a hatodik verziót nevezik IPv6-nak. Az IPv6 specifikációját az RFCAngol kifejezés, jelentése körülbelül: vitára bocsátott anyag. Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze, szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze, és jelenleg is az Internet-ben lévő gépek többségén a UNIX valamelyik változata fut. Az Internet szabványokat RFC-knek hívják, ami a Request For Comments (Hozzászólásra, megvitatásra készített anyag) kifejezés rövidítése. Ha megszületik egy szabványtervezet, akkor azt először ajánlásként teszik közzé, és kap egy RFC számot. Ha végül az ajánlást elfogadják, akkor Hivatalos Internet Protokoll (Official Internet Protocols) válik belőle, de továbbra is az RFC számmal hivatkoznak rá. Megállapodás szerint minden RFC új számot kap, ha átdolgozzák. Két fontos RFC, az "Internet Számok" (RFC 1166) és a "Hivatalos Internet Protokollok" (RFC 1011) a tartalma miatt nagyon gyakran változik. Az összes RFC elérhető magyarul is a KFKI anoním ftp kiszolgálóján az alábbi címen: ftp://ftp.kfki.hu/rfc 1883 rögzítette.
Az IPv6 címzési rendszer: Az IPv6 címzési rendszer az eddigi 32 bites címek helyett 128 bites címeket tartalmaz és megszűnnek az „A”, „B” és „C” kategóriás megkülönböztetések. A címek továbbra is hálózati interfészeket vagy interfészek egy csoportját azonosítják. A címek három csoportba sorolhatók: unicast címek, anycast címek és multicast címek.
Unicast címek: Így nevezzük az egyetlen interfészt azonosítóEgy adott szolgáltatás igénybevételének jogát biztosító karaktersorozatok együttese. A leggyakrabban ez egy bejelentkezési névnek felel meg, amellyel egy adott felhasználó arra a számítógépre jelentkezhet be, ahol felhasználóként szerepel. Az azonosítót, amely általában a bejelentkezési nevet és a jelszót együtt jelenti, a felhasználó a hálózati szolgáltatójától kapja. Ennek birtokában a minket megillető erőforrásokat használhatjuk. címet. Az erre a címre küldött csomag az adott interfészhez fog megérkezni.
Anycast címek: Interfészek egy csoportjához rendelt cím. Az erre a címre küldött csomag a csoport valamelyik, az útválasztás által legközelebbinek talált interfészéhez fog megérkezni.
Multicast címek: Interfészek egy csoportjához rendelt cím. Az erre a címre küldött csomag a csoport összes interfészéhez meg fog érkezni. Az IPv4-ben meglévő broadcast címzés szerepét a multicast címzés veszi át.
IPv6 fejléc: Az Interneten közlekedő csomagok egy fejléccel vannak ellátva, ennek segítségével jutnak el a megfelelő helyre. Az IPv6-ban új fejléc (header) struktúrát vezetnek be. A 64+256 bites fejléc első 64 bitje tartalmazza a különböző vezérlő mezőket. Ebben található az IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. 4 bites verziószáma, a 4 bites prioritás, a 24 bites QoS (Quality of Service) mező, az IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. csomag bájtokban megadott hosszát mutató 16 bites mező, a 8 bites szelektor mező, mely az állandó fejléc utáni opcionális fejléc típusát mutatja, a 8 bites Hop Limit, mely egy olyan számláló, melyet minden átlépett csomópont eggyel csökkent és ha ez nulla lesz, a csomagot a rendszer eldobja. A vezérlő mezők után a 128 bites feladó címe és a 128 bites címzett címe következik.
Opcionális fejlécek: Az IPv4A jelenlegi Internet hálózat az IPv4 protokollt használja, mely a 4-es verziószámú Internet protokollt jelenti. A régóta működő, jól bevált IPv4 protokollt egyáltalán nem olyan méretű hálózat kezelésére tervezték, mint amekkorává az Internet vált, illetve válni fog. A kilencvenes évek elejére már nyilvánvaló lett, hogy távlatilag új protokoll kidolgozására van szükség, ráadásul oly módon, hogy a két protokollnak hosszú időn keresztül együtt kell tudni élnie a hálózatban. Az egész földgolyón egyszerre megvalósítani az áttérést ugyanis teljes képtelenség. Az IPv4 egyik problémája a címzés. A jelenlegi 32 bites címmel ugyan elméletileg közel 4 milliárd gépet lehet megcímezni, az „A", „B" és „C" osztályú kategorizálás azonban ezt lényegesen lekorlátozza. Becslések szerint a jelenlegi fejlődési ritmus mellett az IPv4 címkészlete 2005-re kimerül. Erôs késleltetési problémát okoz az IPv4-ben a csomagok fragmentálása, nem elég rugalmas az útvonalválasztás, nincs hierarchikus útvonalválasztás, nem megoldott a csomagok titkos küldése és azonosítása és a multicast támogatás is szegényes. Az IETF ezért az IP protokoll továbbfejlesztésére megalakította az IPng munkacsoportot. esetében az opcionális fejléc használata jelentősen lassította az útválasztók működését, mert a fejléc nem jelezte az opcionális fejléc típusát, ezért bármilyen opció megléte esetén az útválasztónak végig kellett olvasnia az opcionális fejlécet is. Ez az IPv6 esetében egyszerűsödik. Az opcionális fejlécek hossza az IPv6-ban nem kötött, de mindig 8 bájt egész számú többszöröse. Az opcionális fejlécek teszik lehetővé többek között a csomagok fragmentációját, a hitelesítést, titkosítást és néhány olyan opciót, amit a címzettre vonatkozik.
6bone: Mivel az IPv6 bevezetését úgy kell megvalósítani az élő InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. hálózaton, hogy az fennakadások nélkül, az IPv4-gyel együttműködve legyen lehetséges, ezért az IPv6 összes tulajdonságát hosszas vizsgálatnak kell alávetni. Erre a célra az 1996. márciusi IETFInternet Engineering Task Force Az Internet Architecture Board (IAB), az Internet vezető testületének mérnököket tömörítő szervezete. Az IETF felel az Internet működésével kapcsolatos rövid távú mérnöki kutatási feladatokért. A testület további munkacsoportokra oszlik, mindegyiknek saját feladatköre van. találkozó döntése alapján létrehoztak egy világméretű kísérleti virtuális IPv6 hálózatot a jelenlegi IPv4A jelenlegi Internet hálózat az IPv4 protokollt használja, mely a 4-es verziószámú Internet protokollt jelenti. A régóta működő, jól bevált IPv4 protokollt egyáltalán nem olyan méretű hálózat kezelésére tervezték, mint amekkorává az Internet vált, illetve válni fog. A kilencvenes évek elejére már nyilvánvaló lett, hogy távlatilag új protokoll kidolgozására van szükség, ráadásul oly módon, hogy a két protokollnak hosszú időn keresztül együtt kell tudni élnie a hálózatban. Az egész földgolyón egyszerre megvalósítani az áttérést ugyanis teljes képtelenség. Az IPv4 egyik problémája a címzés. A jelenlegi 32 bites címmel ugyan elméletileg közel 4 milliárd gépet lehet megcímezni, az „A", „B" és „C" osztályú kategorizálás azonban ezt lényegesen lekorlátozza. Becslések szerint a jelenlegi fejlődési ritmus mellett az IPv4 címkészlete 2005-re kimerül. Erôs késleltetési problémát okoz az IPv4-ben a csomagok fragmentálása, nem elég rugalmas az útvonalválasztás, nincs hierarchikus útvonalválasztás, nem megoldott a csomagok titkos küldése és azonosítása és a multicast támogatás is szegényes. Az IETF ezért az IP protokoll továbbfejlesztésére megalakította az IPng munkacsoportot. hálózatÁltalában hálózaton sok eszköz összekapcsolt együttesét értjük. így egy számítógépes hálózatban, nem meglepő módon, számítógépek vannak egymással fizikai kapcsolatban. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy minden gép minden másikkal közvetlenül össze van drótozva, hanem azt, hogy elvileg mindegyikük fel tud építeni kapcsolatot bármelyik másikkal. A közvetlen fizikai kapcsolat inkább a helyi hálózatokra jellemző. Mire jó (egyáltalán jó-e) a hálózat? Legfőképpen arra, hogy az összekapcsolódás révén az információ áramlása felgyorsul. Hasznos a hálózat abban a tekintetben is, hogy a számítógépek összekapcsolásával az eredetileg egyedül álló, gyengébb teljesítményű gépek együtt egy nagy teljesítményű rendszert alkotnak, amelynek segítségével különböző feladatok oldhatók meg. Mindezek pedig kifejezetten előnyös tulajdonságok. infrastruktúráját felhasználva. A hálózatÁltalában hálózaton sok eszköz összekapcsolt együttesét értjük. így egy számítógépes hálózatban, nem meglepő módon, számítógépek vannak egymással fizikai kapcsolatban. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy minden gép minden másikkal közvetlenül össze van drótozva, hanem azt, hogy elvileg mindegyikük fel tud építeni kapcsolatot bármelyik másikkal. A közvetlen fizikai kapcsolat inkább a helyi hálózatokra jellemző. Mire jó (egyáltalán jó-e) a hálózat? Legfőképpen arra, hogy az összekapcsolódás révén az információ áramlása felgyorsul. Hasznos a hálózat abban a tekintetben is, hogy a számítógépek összekapcsolásával az eredetileg egyedül álló, gyengébb teljesítményű gépek együtt egy nagy teljesítményű rendszert alkotnak, amelynek segítségével különböző feladatok oldhatók meg. Mindezek pedig kifejezetten előnyös tulajdonságok. az IPv4A jelenlegi Internet hálózat az IPv4 protokollt használja, mely a 4-es verziószámú Internet protokollt jelenti. A régóta működő, jól bevált IPv4 protokollt egyáltalán nem olyan méretű hálózat kezelésére tervezték, mint amekkorává az Internet vált, illetve válni fog. A kilencvenes évek elejére már nyilvánvaló lett, hogy távlatilag új protokoll kidolgozására van szükség, ráadásul oly módon, hogy a két protokollnak hosszú időn keresztül együtt kell tudni élnie a hálózatban. Az egész földgolyón egyszerre megvalósítani az áttérést ugyanis teljes képtelenség. Az IPv4 egyik problémája a címzés. A jelenlegi 32 bites címmel ugyan elméletileg közel 4 milliárd gépet lehet megcímezni, az „A", „B" és „C" osztályú kategorizálás azonban ezt lényegesen lekorlátozza. Becslések szerint a jelenlegi fejlődési ritmus mellett az IPv4 címkészlete 2005-re kimerül. Erôs késleltetési problémát okoz az IPv4-ben a csomagok fragmentálása, nem elég rugalmas az útvonalválasztás, nincs hierarchikus útvonalválasztás, nem megoldott a csomagok titkos küldése és azonosítása és a multicast támogatás is szegényes. Az IETF ezért az IP protokoll továbbfejlesztésére megalakította az IPng munkacsoportot. feletti „tunneling” technikával került kiépítésre és az útválasztók az IPv6 csomagokat IPv4A jelenlegi Internet hálózat az IPv4 protokollt használja, mely a 4-es verziószámú Internet protokollt jelenti. A régóta működő, jól bevált IPv4 protokollt egyáltalán nem olyan méretű hálózat kezelésére tervezték, mint amekkorává az Internet vált, illetve válni fog. A kilencvenes évek elejére már nyilvánvaló lett, hogy távlatilag új protokoll kidolgozására van szükség, ráadásul oly módon, hogy a két protokollnak hosszú időn keresztül együtt kell tudni élnie a hálózatban. Az egész földgolyón egyszerre megvalósítani az áttérést ugyanis teljes képtelenség. Az IPv4 egyik problémája a címzés. A jelenlegi 32 bites címmel ugyan elméletileg közel 4 milliárd gépet lehet megcímezni, az „A", „B" és „C" osztályú kategorizálás azonban ezt lényegesen lekorlátozza. Becslések szerint a jelenlegi fejlődési ritmus mellett az IPv4 címkészlete 2005-re kimerül. Erôs késleltetési problémát okoz az IPv4-ben a csomagok fragmentálása, nem elég rugalmas az útvonalválasztás, nincs hierarchikus útvonalválasztás, nem megoldott a csomagok titkos küldése és azonosítása és a multicast támogatás is szegényes. Az IETF ezért az IP protokoll továbbfejlesztésére megalakította az IPng munkacsoportot. csomagokba rejtve ezeken az alagutakon keresztül szállítják. Ezt a virtuális IPv6 hálózatot nevezik 6bone-nak. A hálózatra IPv6 protokollal működő hosztok kapcsolódhatnak fel . Az első magyar IPv6-os hosztAzokat a számítógépeket amelyeket egy számítógépes rendszerben összekötünk hosztoknak (hoszt, gazdagép) nevezzük. Ezt magyarul gazdagépnek hívjuk, itt futnak a felhasználói programok, helyezkednek el az adatbázisok. 1997 áprilisában kapcsolódott fel a 6bone-ra a BME Folyamatszabályozási Tanszékén.
Áttérés az IPv4-ről az IPv6-ra: Igen fontos kritérium, hogy az IPv4-bôl az IPv6-ba való átmenet fokozatosan tudjon megvalósulni, és hogy az IPv6-os hosztok és útválasztók elszórtan jelenhessenek meg a hálózatÁltalában hálózaton sok eszköz összekapcsolt együttesét értjük. így egy számítógépes hálózatban, nem meglepő módon, számítógépek vannak egymással fizikai kapcsolatban. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy minden gép minden másikkal közvetlenül össze van drótozva, hanem azt, hogy elvileg mindegyikük fel tud építeni kapcsolatot bármelyik másikkal. A közvetlen fizikai kapcsolat inkább a helyi hálózatokra jellemző. Mire jó (egyáltalán jó-e) a hálózat? Legfőképpen arra, hogy az összekapcsolódás révén az információ áramlása felgyorsul. Hasznos a hálózat abban a tekintetben is, hogy a számítógépek összekapcsolásával az eredetileg egyedül álló, gyengébb teljesítményű gépek együtt egy nagy teljesítményű rendszert alkotnak, amelynek segítségével különböző feladatok oldhatók meg. Mindezek pedig kifejezetten előnyös tulajdonságok. tetszőleges pontjain. Ez az egyetlen lehetséges stratégia ennek a gigantikus méretű hálózatnak az átállítására. Nem lesz tehát T-nap, amikor az átállást végre kell hajtani, hanem arról van szó, hogy fokozatosan fognak belépni az IPv6-os rendszerek és együttműködni az IPv4-es berendezésekkel. Természetesen az IPv6 előnyeit csak az újonnan belépők fogják érzékelni. Ehhez olyan formulákra is szükség van, hogy az IPv4A jelenlegi Internet hálózat az IPv4 protokollt használja, mely a 4-es verziószámú Internet protokollt jelenti. A régóta működő, jól bevált IPv4 protokollt egyáltalán nem olyan méretű hálózat kezelésére tervezték, mint amekkorává az Internet vált, illetve válni fog. A kilencvenes évek elejére már nyilvánvaló lett, hogy távlatilag új protokoll kidolgozására van szükség, ráadásul oly módon, hogy a két protokollnak hosszú időn keresztül együtt kell tudni élnie a hálózatban. Az egész földgolyón egyszerre megvalósítani az áttérést ugyanis teljes képtelenség. Az IPv4 egyik problémája a címzés. A jelenlegi 32 bites címmel ugyan elméletileg közel 4 milliárd gépet lehet megcímezni, az „A", „B" és „C" osztályú kategorizálás azonban ezt lényegesen lekorlátozza. Becslések szerint a jelenlegi fejlődési ritmus mellett az IPv4 címkészlete 2005-re kimerül. Erôs késleltetési problémát okoz az IPv4-ben a csomagok fragmentálása, nem elég rugalmas az útvonalválasztás, nincs hierarchikus útvonalválasztás, nem megoldott a csomagok titkos küldése és azonosítása és a multicast támogatás is szegényes. Az IETF ezért az IP protokoll továbbfejlesztésére megalakította az IPng munkacsoportot. címek beágyazhatók legyenek az IPv6-os címekbe, s a még át nem állított routereken az IPv6-os forgalomnak továbbra is IPv4-es csomagok belsejében kell utazniuk.
Feladatot ró az átállás a domain név szerverekre (DNSDomain Name System Domén-név rendszer Az FQDN-t, azaz a teljes domén-nevet eszerint képzik. A DNS tulajdonképpen egy olyan Internet adatbázis, amelyből az Interneten lévő gépek neve bármikor lekérdezhető. A neveket azért találták ki, mert az emberek könnyebben megjegyzik a szavakat, mint a látszólag értelmetlen számokat. A DNS hierarchikusan egymásra épülő szintekből áll: minden egyes szint egy úgynevezett tartománynak (domain) felel meg. A számítógépek Internet-címében szereplő pontok a különböző ilyen tartományokat választják el egymástól. A legfelső szintű tartományt az utolsó pont utáni név, az alacsonyabb szintű tartományokat pedig az előbbre lévő pontok utáni nevek együttesen jelölik. Az első pont előtti név az adott tartományon (hálózaton) belül lévő gépeket azonosítja. A tartományok elnevezése általában utal a tartomány jellegére, az alatta elhelyezkedő gépek tulajdonosára: edu: oktatási, mil: katonai, ISO3166 szabvány szerinti országmegjelölések (hu: Magyarország, ro: Románia),... A nevek és a számok egymásnak való megfeleltetését a DNS kiszolgálók vagy névkiszolgálók (name server) végzik.) is, amelyeknek egyszerre kell ismerniük az IPv4-es és IPv6-os címeket. Az átállási algoritmusokat úgy kell végiggondolni, hogy az egyetlen előfeltétel a DNSDomain Name System Domén-név rendszer Az FQDN-t, azaz a teljes domén-nevet eszerint képzik. A DNS tulajdonképpen egy olyan Internet adatbázis, amelyből az Interneten lévő gépek neve bármikor lekérdezhető. A neveket azért találták ki, mert az emberek könnyebben megjegyzik a szavakat, mint a látszólag értelmetlen számokat. A DNS hierarchikusan egymásra épülő szintekből áll: minden egyes szint egy úgynevezett tartománynak (domain) felel meg. A számítógépek Internet-címében szereplő pontok a különböző ilyen tartományokat választják el egymástól. A legfelső szintű tartományt az utolsó pont utáni név, az alacsonyabb szintű tartományokat pedig az előbbre lévő pontok utáni nevek együttesen jelölik. Az első pont előtti név az adott tartományon (hálózaton) belül lévő gépeket azonosítja. A tartományok elnevezése általában utal a tartomány jellegére, az alatta elhelyezkedő gépek tulajdonosára: edu: oktatási, mil: katonai, ISO3166 szabvány szerinti országmegjelölések (hu: Magyarország, ro: Románia),... A nevek és a számok egymásnak való megfeleltetését a DNS kiszolgálók vagy névkiszolgálók (name server) végzik. szerverek átállítása legyen, s innentől kezdve mindenki akkor és olyan ütemezésben tér át az IPv6-ra, ahogy kedve és bátorsága engedi. Ha a fejlődés változatlan ütemű marad, az IETFInternet Engineering Task Force Az Internet Architecture Board (IAB), az Internet vezető testületének mérnököket tömörítő szervezete. Az IETF felel az Internet működésével kapcsolatos rövid távú mérnöki kutatási feladatokért. A testület további munkacsoportokra oszlik, mindegyiknek saját feladatköre van. szakembereinek hamarosan el kell kezdeni keresni azt a protokollt, mely fel fogja váltani az IPv6-ot. De talán addig eltelik még néhány nyugodt év.